Tisza-tavi hírlevél
|
A Tisza-tóról
Akik még nem jártak a Tisza-tónál, többen azt gondolják, hogy olyan mint egy kis Balaton… tévednek. Azért nem hasonlítható a Tisza-tó más tóhoz, mivel az egyik legfontosabb jellemzője, hogy a Tisza folyó önálló mederben folyik végig a tárózó térben. Ezt a medret övzátony kíséri végig: azaz szemmel is jól követhetőek a régi tiszai gátak, melyeket ártéri erdők borítanak. Átlagos vízjárás esetén az öblítő csatornák biztosítják a kapcsolatot a folyóval. Az öblítő csatornák I-X-ig sorszámozottak, hosszuk néhány száz métertől több kilométerig terjed, a folyó felöli végük zsilippel szabályozható, így a fő feladatuk a jó vízminőség biztosítása. Ezek a vízügyi kifejezések azt erősíthetik az olvasóban, hogy egy mesterséges képződményről van szó. A vendég azonban saját szemével győződhet meg róla, hogy amit az ember 3 évtizede alkotott, mára a természet teljesen visszavette birtokába: a Tisza-tó egy vadvízország: számtalan szigettel, holtággal, lagúnával, mocsárrétekkel, tündérrózsa mezőkőkkel. Csak térkép legyen nálunk…
|
|
Világörökségünk a Tisza-tó
Az UNESCO világörökség mozgalmának célja, hogy a jövő számára megkönnyítse és elősegítse a múlt értékeinek megőrzését, mivel a mai világunkban ezeket számos veszély fenyegeti. Hosszadalmas folyamat vezet egy műemlék vagy egy természeti táj „Világörökség” címének elnyeréséhez. A várományosi listára való felkerülés feltétel egy részletes dokumentáció készítése, mely kezelési tervet is tartalmaz, és biztosítja a szervezeti jogi és személyi hátteret illetve a fejlesztési tervek meglétét. A Hortobágyi Nemzeti Park a „Világörökség” megtisztelő címet kultúrtáj kategóriában 1999-ben nyerte el a teljes területére, így a Tisza-tavi bemutató területre is. Ez a 127 km2-es Tisza-tó 2/3-át jelenti, benne a Tisza-tavi Madárrezervátumot. |
|
A folyószabályozásról
A fenti címet sokan furcsállhatják, hiszen mintegy 100 évet köt össze az időben. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy mégis beszélhetünk erről a kapcsolatról. A mai Tisza-tó vidékén az 1860-as években hajtották végre a meder átvágásokat, s tervezték meg a gátakat. A területen már akkor egy olyan bonyolult vízrendszer volt jelen a keletkezett holtágakkal, a Bükk-hegységből érkező patakokkal és a Kis-Tiszával, hogy érdemesebb volt a gátakat valahol ennek a szélén megépíteni, s így kialakult a Tisza legszélesebb, 7 km-es hullámtere. Az 1960-as években a tervezők ezt a lehetőséget használták ki, s a korábbi gátakat csak néhány kisebb szakaszon áthelyezve (Abádszalók, Poroszló), a Vásárhelyi-féle gátakat megerősítve alakították ki a Kiskörei-víztározót, a Tisza-tavat. |
| Hajózás a Tiszán és a Tisza-tavon A Tiszai hajózás a római kortól kezdve talán mindig jelentősebb volt, mint napjainkban. A Tisza a Nagy Magyarországban az egyik legfontosabb kapocs volt a hegyvidék és a síkság, a Kárpátok és az Alföld, az erdők és a puszta, a sóbányák és a legelő állatok között. A folyó mellett egymást váltották a fűrészmalmok és a sóházak. A kapcsolódás erős volt: a tutajjá összeácsolt farönköket általában sóval megpakolták, s a dupla szállítmány így együtt érkezett meg az Alföldre. A teherhajózás az 1970-es évekig még megtalálható volt a Tiszán, s az 50-es években még a személyhajózás is jelentős volt. Napjainkban igazi tiszai hajózásról nem beszélhetünk. A gazdasági viszonyok és a közlekedés átalakulásán túl ennek egyik oka a Szolnok-Kisköre közötti szakasz vízjárásának, vízmélységének kiszámíthatatlansága, amit csak a Csongrádnál tervezett vízlépcső tudna orvosolni. Mindezek ellenére a turisztikai célú hajózás kialakulóban van, a yachtoktól a 82 m hosszú Victor Hugo szállodahajóig egyre többen használják ki ennek a mostoha, de Európában egyedülállóan érintetlen vízi útnak a lehetőségeit. A Tisza-tavon jól fejlett kikötő hálózat található, s nagyon erős a kishajó forgalom, de a folyóról a belső vízterekre már közepes méretű yachtokkal sem érdemes bemenni. Kisebb motorcsónakokkal, lassú járású kishajókkal azonban felejthetetlen túrákat lehet tenni a több száz kilométernyi kijelölt csónaktúra útvonalakon. 2006-ban elindult az első menetrend szerinti személyhajó járat is a tavon, ami Poroszló és a Vízi Sétány között közlekedik. |
| Horgászoknak egy-két hasznos információ | |
 |
Területi engedély árak
(horgászengedély és
állami jegy birtokában - 2010)
felnőtt, napi: 1 800 Ft ifjúsági, napi: 700 Ft
|
